Önkéntesség

1.      Mit jelent az önkénteség?

A 2012-ben megalkotott Nemzeti Önkéntes Stratégia meghatározása szerint az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választás és motiváció alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva.
Az önkéntesség tehát sajátos értéket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy olyan tevékenység, amely lehetőséget ad arra, hogy a társadalom tagjai aktív szerepet vállaljanak a közösségekben – ismeretleneken segítve -, mely tevékenység egyidejűleg hasznos a segítségre szorulóknak és az önkéntes tevékenységet végzőknek is.
Az önkéntes tevékenység olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.

2.      Miért fontos az önkéntesség?

Az önkéntes tevékenység a társadalomban meglévő szolidaritás egyik legközvetlenebb kifejezése; a segítő szándék vezérli és motiválja – segítségnyújtás a rászorulóknak, a fogyatékossággal élőknek, az időseknek, és mindazoknak, akiknek erre szükségük van.
Az önkéntesség esélyteremtő szerepe kiemelkedő: segít a tapasztalatszerzésben akár egy pályakezdő fiatal, akár egy, a munkaerő-piacra hosszabb távollét után visszatérő kisgyermekes édesanya számára, de úgyszintén hasznos az idősebbeknek is, hogy aktívan töltve hétköznapjaikat megosszák élettapasztalataikat, átadják megszerzett tudásukat a fiataloknak.
A magyar emberek számtalan alkalommal bizonyítottak az önkéntesség terén: a 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa, a 2013. március 15-én kialakult hó helyzet, valamint a 2013 júniusában érkezett árvíz kapcsán olyan összefogás alakult ki, amelyre nem volt példa az elmúlt időszakban. Az emberek szerte az országban igyekeztek segíteni a bajba jutottakon, mindenféle érdek nélkül, felismerve a szükséget, szolidaritást és közösséget vállalva egymással.

3.      Mi a közérdekű önkéntesség tevékenység?

Az önkéntes segítés egyik lehetőségeként az un. közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait határozza meg a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló, 2005-ben elfogadott törvény. Megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon, és az önkéntesség e területének intézményesítésével, bizonyos kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözze az állampolgárok és szervezetek részvételét a társadalom előtt álló feladatok önkéntes segítő tevékenységgel történő megoldásában.
Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes módon –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.
A közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásáról bővebb információt (keresés a regisztrált szervezetek között, bejelentés módja, formája, szükséges űrlapok, stb.) a Civil Információs Portálon találhat (jobb oldalon lévő menüsor).

4.      Mi az a Nemzeti Önkéntes Stratégia?

A Magyar Kormány a Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012–2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozattal 2012 márciusában fogadta el hazánk Nemzeti Önkéntes Stratégiáját, amely 2020-ig határozza meg az önkéntességhez kapcsolódóan a kormányzati intézkedések sorát.
A Nemzeti Önkéntes Stratégia intézkedéseinek célja, hogy az önkéntesség a társadalmi tudat aktív, élő része legyen, a benne foglalt célkitűzések megvalósulásával előmozdítsa az önkéntesség kultúrájának minél szélesebb körben történő elterjedését, erősítse a társadalmi felelősségtudatot és az összetartozás tényleges megvalósulását.

5.      Mivel foglalkozik a Nemzeti Önkéntes Tanács?

Szeptember 21-én megjelent a Nemzeti Önkéntes Tanácsról szóló kormányhatározat. A Tanács hivatása az önkéntesség területén tevékenykedő, felelősséggel bíró civil, egyházi és gazdasági szereplők, továbbá a kormányzati szakpolitika irányítói együttműködésének elősegítése lesz.

A Nemzeti Önkéntes Tanácsról szóló 1503/2016. (IX. 21.) Korm. határozat 5. (l) pontja alapján a Tanács tagja az alapszabályuk, alapító okiratuk szerint az önkéntesség kultúrájának előmozdítása érdekében is működő egyesületek és alapítványok által jelölt és a miniszter által felkért öt személy.

A tanács azzal a céllal jött létre, hogy az önkéntesség népszerűsítése Magyarországon még hatékonyabban tudjon megvalósulni.

A tanács elnöke az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, alelnöke pedig az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár. Tagjait mások mellett az Országos Fogyatékosságügyi Tanács, a Karitatív Tanács, az Idősek Tanácsa, az Országos Környezetvédelmi Tanács, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelölheti - közölte az államtitkár.

6.      Milyen szabályok érvényesek az önkétes tevékenységre Magyarországon?

Az önkéntességnek nagyon sok formája van: a legapróbb, önként és érdek nélkül nyújtott segítségtől, a szervezett önkéntes akción történő részvételig, a szakmai tapasztalatszerzés céljából önként, nem a pénzügyi haszonszerzés céljából, hosszabb időn keresztül végzett tevékenység is lehet önkéntes tevékenység. Magyarországon jogszabályi szinten a közérdekű önkéntes tevékenység került szabályozásra annak érdekében, hogy az önkéntesség a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban váljon mozgósíthatóvá.

7.      Ki fogadhat önkénteseket?

A 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről következőképp határozta meg kik lehetnek fogadóintézmények:

„3. § (1) Fogadó szervezet lehet

a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;

b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;

c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;

d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy vagy vallási tevékenységet végző szervezet a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében;

f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vagy hálózat,

fb) egészségügyi szolgáltató,

fc) köznevelési intézmény,

fd) felsőoktatási intézmény,

fe) muzeális intézmény,

ff) nyilvános könyvtár,

fg) közlevéltár,

fh) nyilvános magánlevéltár,

fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];

g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.”

8.      Milyen szabályok vonatkoznak az önkéntest fogadó szervezetekre?

A közérdekű önkéntes foglalkoztatása révén járó kedvezmények igénybe vételéhez a fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály (EMMI) nyilvántartásába. Ennek első lépése a bejelentési lap kitöltése.[1] A fogadó szervezet a későbbiekben azt is köteles jelezni, ha a bejelentkezési lapon feltüntetett adatok megváltoztak.

 A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. §-a tartalmazza. Ezek a következők:

-        helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolata,

-        civil szervezet esetében - a hatályos létesítő okirat másolata, - a nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása, amelyet az illetékes bíróság állít ki,

-        egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vétel igazolása az egyházi jogi személy adatairól, amelyet az illetékes bíróság állít ki. Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy szervezeti egysége, akkor mellékelni kell az egyházi jogi személy erre vonatkozó nyilatkozatát,

-        intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy az intézmény jogszerűen működik. Ha az intézmény fenntartója társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú vagy gazdasági társaság, mellékelni kell a szervezet adatairól szóló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolást. Ha az intézmény fenntartója egyéni vállalkozó, akkor kötelező a vállalkozói engedély másolatát mellékelni.

9.      Mi a kapcsolat a önkéntesség és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás között?

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2011. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT-ra) való jogosultság megállapításakor – amennyiben a jogosult a törvényben meghatározott feltételt nem tudja másképp teljesíteni – a jogosult által a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél végzett, közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.
Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében végzett önkéntes tevékenységet csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény által meghatározott hatósági nyilvántartásába regisztrált szervezetek igazolhatnak. Az igazolás adattartalma is előírt.
Az FHT-ra való jogosultság megszerzése érdekében önkéntest fogadó szervezetek számára – az esetleges visszaéléseket elkerülendő – kötelező a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározott hatósági regisztráció. A nyilvántartásba regisztrált szervezetek között ITT kereshet.

10.  Mik azok az önkéntes információs pontok?

Az Új Nemzedék Központ közösségi tereiben működő önkéntes információs pontok kortárssegítő, illetve egyéb közösségek létrejöttének bölcsője, és a későbbiekben befogadója az általuk megálmodott programoknak, s az ezen csoportokhoz kapcsolódó önkéntesek és szakemberek állandó találkozási pontja, ötletelő helye.

11.  Mit csinál egy önkéntes koordinátor?

Önkéntes programokban szervezőként más önkéntesek összefogásával, koordinálásával foglalkozik.

12.  Hol lehet önkénteskoordinátor képzésre jelentkezni?

Képzésre jelen honlap Képzések fül alatt lehet jelentkezni, amennyiben a jelentkező megfelel a bemeneti feltételeknek.

13.  Mi az iskolai közösségi szolgálat?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelően az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, amelyet először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.
Az iskolai közösségi szolgálatról további információkat talál a Közösségi Szolgálat Portálon.

14.  Az iskolai közösségi szolgálat önkéntes tevékenység?

Nem. 2013-ban volt a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény felülvizsgálata. Az új szabályozás elhatárolta a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmától az iskolai közösségi szolgálat fogalmát. Az iskolai közösségi szolgálat az önkéntes tevékenység „előszobája” lehet.
A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. A közösségi szolgálat bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, ezért szerepét nem szabad alábecsülni. A diák iskolai közösségi szolgálat során szerzett „jó” tapasztalatai, viszont megteremtik a lehetőségét annak, hogy akár közvetlenül az 50 órás kötelező szolgálat után, vagy később, az ifjú-, felnőttkori életében, belső motivációjától vezérelve, szabadon, önkéntes tevékenységekhez kapcsolódjék. Amennyiben ez megvalósul, az iskolai közösségi szolgálat elérte és megvalósította a pedagógiai célját.

A témában bővebb információk a mellékelt csatolmányban találhatóak.