Tanulmányok/Módszertani anyagok

A globális felmérést és az annak összegzésére vonatkozó jelentést a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ifjúsági csoportja készítette el sok más nemzetközi szervezettel, csoporttal, vállalkozással és kormányzati szervvel (pl. ENSZ, Európai Unió, AIESEC, Európai Ifjúsági Fórum, Knowledge Sharing Network, stb.) együttműködésben.

 A 2017-ben készült jelentés elsősorban azt vizsgálja, hogy az ifjúsági munka miként tud hozzájárulni a társadalmi jólét növeléséhez a vállakozói tanuláson, a felelősségvállalás és a kezdeményezőkészség erősítésén keresztül. Egyúttal összefoglalja a főbb megállapításait egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmánynak, amely azt vizsgálta, hogy az ifjúsági munka és a non-formális tanulás hogyan tudja kiegészíteni más szektorok olyan kezdeményezéseit, mint a formális oktatás, képzés, vállalkozások és foglalkoztatás. Az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányt egy konzorcium készítette el, amelynek tagjai a Dán Technológiai Intézet (Dánia), az Ifjúsági Alapítvány (Egyesült Királyság), a Portugál Vállalkozói Oktatási Platform (Portugália), valamint a 3s Üzleti Tanácsadói Kft. (Ausztria) voltak.

Az ifjúsági munkások kapacitásfejlesztése aligha képzelhető el képzések igénybevétele nélkül. A képzések évek óta biztosítják az ifjúsági munkások kompetenciafejlesztését, illetve az ifjúsági munka minőségét helyi és nemzetközi szinten egyaránt. Jelen tanulmány gyakorlati megközelítést alkalmazva veszi kritikai górcső alá a képzések jelenét és jövőjét.

„A digitalizáció kockázatai, lehetőségei és hatásai az ifjúságra, az ifjúsági munkára és az ifjúságpolitikára” elnevezésű szakértői csoport a digitális ifjúsági munka fejlesztését célzó szakpolitikai ajánlásokat, képzési szükségleteket és jó gyakorlat mintákat fogalmazott meg az Európai Unió tagállamai számára.

Mivel a fiatalok élete természetszerűleg több szektor munkáját is érinti, ezért az ifjúságpolitikának is ágazatközi jellegűvé kell válnia. Az európai országokban és az Európai Bizottság szintjén is az ifjúsági terület egyik meghatározó alapelve az ágazatköziség. A téma vizsgálatát nehezíti az ágazatközi jelleg funkcionális sokfélesége és az ágazatköziség történelmi fejlődését vizsgálva csak még bonyolultabbá válik a helyzet. 

A tanulás nem csak formális oktatási környezetben tud megvalósulni. Az ifjúsági munkát a nem formális oktatást jelentő egyik fontos tényezőként szokták említeni (különösen az európai ifjúságpolitikában), ugyanakkor nem teljesen ismerik el az ifjúságsegítés keretében szerzett tudást. A szerzők véleménye szerint két elemet kell kihangsúlyozni ezzel kapcsolatban. Először is, hogy fontos lenne jóváhagyni és elismerni az ifjúsági munka keretében szerzett tudást. Másodsorban, olyan területként kellene tekintetni magára az ifjúsági munkára, amelynek minden jogalapja megvan a tudás elismerésére.  

A tanulmány célja a Németországban zajló ifjúsági munka helyzetének átfogó vizsgálata az ifjúsági munka és az ifjúsági szociális munka területeinek ismertetésével, valamint a két terület között fennálló eltérések bemutatásával.

Az Európai Ifjúsági Akadémia (a továbbiakban: EIA) célja az ifjúsági munka és az ifjúságpolitika innovációjának, valamint az ifjúsági munka minőségfejlesztésének támogatása. Az EIA teret biztosít a kreatív, átalakítást célzó és innovatív ifjúsági munkára vonatkozó eszközök és gyakorlatok átadásához. Az EIA első alkalommal 2019. május 21-24. között, Szlovéniában került megrendezésre. A résztvevők a rendezvényen különböző előadások és workshop-ok keretében ismerkedhettek meg az ifjúsági munka területét jellemző innovációk, aktuális trendek és fejlesztések kulcskérdéseivel.

Az ifjúsági munka fejlesztése – Minőségfejlesztési kézikönyv című dokumentum (a továbbiakban: kézikönyv) részletesen, lépésről lépésre mutatja be, hogy hogyan kell egy minőségfejlesztést célzó rendszert kialakítani és működtetni.

A „Minőségi ifjúsági munka” című jelentést (a továbbiakban: Jelentés) az ifjúsági munkára vonatkozó tagállami minőségbiztosítási rendszerek, valamint a közös mutatók és keretek szerepének fejlesztésére megalakított szakértői munkacsoport dolgozta ki az Európai Unió Tanácsának e

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) 2018. május 22-én mutatta be „Az internet és a közösségi média hatása az ifjúsági szerepvállalásra és az ifjúsági munkára” című tanulmányát, amelyet az Open Evidence S (ES) és a Telecentre Europe (BE) konzorciuma készített el az EACEA megbízásából.

A SALTO Befogadás Forrásközpont 2015 decemberében tette közzé „Jó úton – Az ifjúsági munka többféle megközelítése az eltérő NEET helyzetek kezelése érdekében” című tanulmányát. Mivel a NEET kategória (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) egy rendkívül heterogén csoportot takar, a fogalom inkább egyfajta állapot, helyzet leírásaként és nem egy adott személy jellemzőjeként jelenik meg a tanulmányban. Az ifjúsági munka olyan gyakorlati beavatkozásai kerülnek itt bemutatásra, amelyek a NEET státuszba történő besorolás egyes, egymástól nagyon különböző kiváltó tényezőinek megoldását célozzák.

A pályakezdők foglalkoztatása során a munkaadók, és a munkavállaló fiatalok ugyanazon nehézség két oldalával találkoznak: a munkáltatók a munkatapasztalat nélküli fiatal munkahelyi környezetbe való hosszadalmas és nehézkes beillesztését szokták említeni.

A kortárs segítés lényegében egy olyan program, ahol a fiatalok megtanulják, hogyan tudják korrigálni és pozitívan támogatni egymást. Ennek során a segítő nem oldja meg a problémákat más helyett, hanem segíti társát abban, hogy megtalálja a saját megoldását.

A jelenlegi szabályozási keretek között nincs pontosan és részletekbe menően meghatározva, hogy milyen ifjúsági feladatai vannak az önkormányzatoknak. Emiatt kiemelten fontos, hogy az egyes települések kidolgozzák saját ifjúsági koncepciójukat.

Az alábbi szakmai anyag célja, hogy összegezze egy workshop/találkozó szervezésének lépéseit.

Napjainkban a digitális eszközök használata, és a virtuális jelenlét domináns módon meghatározza az ifjúsági korosztály életét.

Tatabányán, Komárom-Esztergom Megye legnagyobb lélekszámú településén, 2015-ös adatok szerint 66791 ember él. A város egyre gyorsuló ütemben öregedik, az aktív munkaerő és a fiatalok elvándorlásának, az országos szinten magas bűnözési rátának köszönhetően.

„Az ifjúságsegítő képzés interprofesszionális fejlesztése” című projekt keretében 2011-2012-ben elkészült egy füzetsorozat, mely az ifjúságsegítő és a pedagógusképzés határterületein egyaránt hasznosítható tantervi egységekhez kapcsolódik.

Napjaink egyik meghatározó kutatási területe a társadalomtudományokon belül a generációkutatás. A téma életre hívójaként említhetjük többek között a technika gyors ütemű fejlődését, valamint az átlagéletkor növekedését.

Oldalak